A filozófiában a formális tévedés, a deduktív tévedés, a logikai tévedés vagy a non sequitur (/ˌnɒn ˈsɛkwɪtər/; latinul "nem követi") olyan érvelési minta, amelyet a logikai szerkezet egy hibája érvénytelenít, és amely szépen kifejezhető szabványos logikai rendszer, például javaslati logika.
- Mi a példa egy formális tévedésre?
- Mi az az öt formális tévedés?
- Mi a különbség a formális és az informális tévedés között?
- Mi a formális téves kritikai gondolkodás?
Mi a példa egy formális tévedésre?
A legtöbb formális tévedés logikai hiba: a következtetés valójában nem „következik” (nem támogatja) a premisszákból. Vagy a premisszák valótlanok, vagy az érvelés érvénytelen. ... Következtetés: Minden mosómedve fekete medve. A medvék a mindenevők részhalmaza.
Mi az az öt formális tévedés?
- Fellebbezés a néphez (argumentum ad populum) df.: arra a következtetésre jutva, hogy p azon az alapon, hogy sokan hisznek p. ...
- ad hominem (fellebbezés az emberhez) df.: arra a következtetésre jutva, hogy nem-p azon az alapon, hogy valaki rossz jellemű, vagy ami benne volt. ...
- A kérdés könyörgése (petitio principii) ...
- Csúszós lejtő. ...
- A naturalista tévedés.
Mi a különbség a formális és az informális tévedés között?
A formális és informális tévedések olyan érvelési vagy logikai hibákra utalnak, amelyek érvénytelen érvekből erednek. A formális tévedések olyan érvekre vonatkoznak, amelyek szerkezete vagy formája érvénytelen, míg az informális tévedések olyan érvekre utalnak, amelyek helytelen vagy lényegtelen premisszákkal rendelkeznek.
Mi a formális téves kritikai gondolkodás?
Formális tévedés áll fenn az érvelés szerkezetének hibája miatt. Más szóval, a következtetés nem következik a premisszákból. ... A formális tévedéseket az érvelés szerkezetének kritikus megvizsgálásával azonosítják, az egyes állításokat kizárva.