A klasszikus tesztelmélet feltételezései A mérési hiba várható értéke egy személyen belül nulla. A mérési hiba várható értéke a populáció személyei között nulla. ... A megfigyelt pontszámok szórása személyek között megegyezik a valódi pontszám és a mérési hiba varianciájának összegével.
- Milyen paramétereket vesznek figyelembe a klasszikus tesztelméletben??
- Mi a klasszikus tesztelmélet?
- Miért hipotetikus a klasszikus tesztelméleti modell valódi pontszáma??
- Aki kifejlesztette a klasszikus tesztelméletet?
Milyen paramétereket vesznek figyelembe a klasszikus tesztelméletben??
Mivel a véletlen hiba mindig legalább minimális mértékben jelen van, a klasszikus tesztelmélet alapfogalma az, hogy a megfigyelt pontszám megegyezik a valódi pontszámmal, amelyet akkor kapnánk, ha nem lenne mérési hiba és véletlenszerű hibakomponens, vagy X = t + e, ahol X a megfigyelt pontszám, t az igaz ...
Mi a klasszikus tesztelmélet?
A klasszikus tesztelmélet, más néven igaz pontszámelmélet, feltételezi, hogy minden személynek van egy valódi pontszáma, T, amelyet akkor kapnánk meg, ha nem lennének hibák a mérésben. Egy személy valódi pontszáma a skála végtelen számú független adminisztrációjának várható pontszáma.
Miért hipotetikus a klasszikus tesztelméleti modell valódi pontszáma??
Egy személy valódi pontszámát úgy lehet megállapítani, ha kiszámítjuk azt az átlagos pontszámot, amelyet az adott személy ugyanazon a teszten kapna, ha végtelen számú tesztelést végezne. Mivel nem lehet végtelen számú vizsgálati eredményt szerezni, a T hipotetikus, mégis központi szempont a CTT -kben.
Aki kifejlesztette a klasszikus tesztelméletet?
Charles Spearman volt ennek a klasszikus tesztelméletnek az egyik alapítója, aki megértette, hogy a tesztmérések során általában mindig hibák lesznek, ezek a hibák véletlenszerű változók, és végül korrelálhatók és indexelhetők.